Eredet(i)(2010)

Christopher Nolan legújabb alkotása, ami továbbra se mossa le a zseniális szót a rendező eddigi munkásságaival szemben. Lehengerlő, észbontó látvánnyal, és olyan történettel amit még eddig soha nem láthattunk a mozivásznon. Mindenkinek ajánlott, hogy megnézze aki nem bánja, hogy ha egy kicsit megtekergetik az agytekervényeit és szabadjára engedik a fantáziájukat. Az álom világ csak rátok vár! Értékelés: 10/10

Erőszakik(2008)

Két bérgyilkos Belgiumi története, ami egyben meglehetősen vicces és drámai töltésű alkotásra sikeredett. E-kettő egyvelege viszont olyan mértékű hatást gyakorol az emberre, hogy az eggyik pillanatban sírna, másikban megmár vad hahotázásban törne ki az eszeveszett beszólások, párbeszédek tömkelegétől. Úgy, hogy nagyon ajánlatos filmecske ez, remek színészi játékkal, igényes filmek kedvelőinek;) Értékelés: 10/10

Ip Man(2008)

Bruce lee mesterének élete egy részének film feldolgozása, hogy miként élte meg a háborút a harcias, mohó japán ellen. A film bemutatja Ip Man híres verhetetlen Wing tsun, kungfu technikáját és belemerül az akkori harcművészeti szokások, stílusok sokaságába is. Remek harcok, élet tani bölcsességek jóféle tálalásban. Ez jellemzi az Ip-Mant, aki egy ilyen filmre kíváncsi az nézze csak meg nyugodtan, nem fog benne csalatkozni. Értékelés: 8/10

Napfény(2007)

Egyszer nézhető űr sci-fi zagyvaság, ami első hallásra és előzetes megtekintése alapján nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan fogják újra működésbe hozni a halldokló napot meg egyáltalán mit hoznak ki ebből az egészből, erre kapunk valami félisten szerű gyilkoló gépezetet, meg valami hülye mentőakciót. Az egész filmből a zene a dicsérendő, a látvány, meg az alkalmankénti hidegrázós hangulat, de amúgy a történet egy sablonos, néhol követhetetlen baromság. Ha nagyon akarjátok, nézzétek meg, de amúgy meg felejtős cucc. Értékelés: 6,5/10

Bird - Charlie Parker élete(1988)

Clint Eastwood rendezésében "Madár" élete is megelevenült a vásznon, már több mint 20 éve, de azonban ez nem garancia rá, hogy egy ízig-vérig hibátlan darabot kaptunk. A film ugyan hűen mutatja be Parker életét, de egyáltalán nem olyan hatásosan teszi mint azt a  2006-os Ray-ben láthattuk. Sok a fölösleges unalmas jelenet, az akkori drog kultúra sincs teljeségével bemutatva, csak csupán homályosan átívelnek fölötte, de nem érzed ott igazán a jelentőségét, jelenlétét. Pedig ebben a korban azért nagy szerepe volt a különböző féle drogoknak, főleg itt. A zenész lelkezetűeknek viszont jó hír, hogy a 30-as, 40-es évek zenei világa teljes hitelességel ott van a film elejétől a végéig. Különböző big bandek, fúvós szekciók mind ott vannak. Parker élete, szenvedései, bajai, élet szakaszai amúgy jól be vannak mutatva, úgy hogy ez is egy pozitív dolog. Szóval nézzétek meg, ha kitudjátok bírni azt a sok unalmas jelenetet. Értékelés: 7/10

Papírsárkányok(2007)

Egy Afganisztáni történet két barátról, sorsukról, életükről. Remek mondanivalóval, és nagyon jó színészi játékkal kompenzálva. Szerintem nézzétek meg, nagyon nem fogjátok megbánni. Értékelés: 8/10

Az elmúlt napokban a vászonra került a méltán híres Pixar stúdió első gyermekének immáron harmadik folytatása ami továbbra se okozott csalódást a nagyközönség előtt. Bevallom az első két rész nagy kedvenceim voltak így az első trailerek amik a harmadikrészről csordogáltak ki a különböző videómegosztó oldalakra, gyermeki lelkesedést válltottak ki belőlem a várva várt kedvenc játékaink nagy visszatérését. Így éppen egy hete volt, hogy újra elméjültem Woody és társai gyerek mázba ültetett kalandjába. Mielőtt egyből a harmadik részre kitérnék, úgy gondoltam előbb az első-két részt vesézném ki összehasonlítási alapként miben változott és fejlődött a Toy Story az előző részek óta.

A Kezdet.

Az első rész amolyan technika demó féleség lett, mivel hogy ez volt a Pixar első nagyszabású munkálmányossága, így nem is csoda, hogy a kűlcsín kicsit kopottas, de azért 1995-ben ez elég újszerű fejlődésnek örvendett az animációs filmek terén, hiszen ez volt az első ilyen, amit végig számítógép használata segítségével alkottak meg. A belső értékekre se lehet nagyon panasz, hiszen az ötletes karakterek amiket létrehoztak azok az elsőpillanattól kezdve megszeretették magukat és ami a legfontosabb: játékok szemszögéből bemutatni egy történetet egy nagyon eredeti és újszerű dolog volt. Maga a mese még kiforratlan és a fülbemászó dallamok is jobb vizekre várnak, de mindezt a második rész teljeséggel kielégíti.

A második felvonás.

4 év elteltével 1999-ben meganimálták a várva várt folytatást, ami nekem személyes kedvencemmé vált. A második rész mind technikailag, mind történetében és szinte minden másban jobb lett mint az elődje. A karakterek jóval megformáltabban élethűbben viselkednek, ezzel fátylat libbentve az előzőrész vászonbaba hatású, üveges tekintetű arcaira és mit nem adva teljeséggel remekelnek személyükre szabott szerepeikben is. Na meg persze az új figurák is nagyon bele passzolnak a képbe. A sztorija izgalmasabb, fordulatosabb lett, alapmondanivalókkal meghintve és mindezt ötletes helyszínekkel tetézve. A zenéje míg az első részben érezted, hogy "na itt valami nagyot akartak", de még nem az igazi a hatás, addigra itt már érezted, hogy célba értek és teljes a harmónia zenei fronton. Maximum kb ennyit tudnék elmondani. Összefoglalás gyanánt ez egy ízig-vérig szórakoztató remek darabra sikeredett, mindent belepakoltak ami kell, minden a helyén van úgy ahogy annak lenni kell.

 A harmadik eljövetel.

Azt kell, hogy mondjam a Toy story 3 egyáltalán nem sikeredett tökéletesre, de mégis vannak benne olyan momentumok ami miatt sokkal felnőtesebbnek és egyben kifejletnek titulálhatjuk. Ami miatt én szerintem jó volt: az az idősebb korosztály felé való kikacsintgatás és a karakterek olyan tulajdonságokkal való felvértezése, kiegészítése ami egy-két ember elé görbe tükröt állít hogy "Na nézd már én is ilyen vagyok bazzeg!" felszólítással észrevegyék kicsit magukat. Igaz még ha ezt nem is annyira arconcsapó módon, de felfedezni vélhetünk ilyeneket benne és ez jó! Gondolok én itt legfőképp Ken és Barbie karakterére akik pontosan úgy vannak megcsinálva, ahogy kitalálták őket. Barbie egy hülye plázacica kevésnyi IQ-val rendelkezve, Ken meg egy ruháitdédelgető divatmajom és ez olyan szinte van kifigurázva, hogy azért jár egy pacsi a készítőknek. Ott van még Buzz is akinek most ezt a rendtisztelő főnökösködő személyiségét kicsit jobban kiemelték, megfejelve olyan apróbb beszólásokkal amin a kisebb gyerkőcök nemhiszem hogy nagyon nevetnének. Ken és Barbie ugyan ez a téma, gyerekek ezen nemfognak nevetni. Ugyan nekik is van egy jó nagy szelet a filmből, többis mint a felnőtteknek szerény kis tanulságokkal, lightosabb humorral, de az érettebb korosztályra mintha "a kevesebb néha több" szólás érvényesülne. A történet amúgy szerintem kicsit egyszerű, és a cselekmény néhol le is ül, viszont a film tele van nagyon sok kreatív ötlettel. A zene eléggé minimalista lett alig-alig csendülnek fel az ismertebb szerzemények ami kicsit lehangoló. Ja és amit még kihagytam, hogy a mostanában nagy sikernek örvendő 3D-és "teknolodzsival" vetítik. Élvezetet kicsit növeli, de nemhiszem, hogy ezen múlna egy film tényleges értéke.

Összefoglalásként: A Toy Story 3 megnézése után kicsit olyan érzésem volt mintha az elsőrész gyengeségeit újra átvette volna a harmadik rész, mind a történet és mind a zenefelhozatal szempontjából ezzel felejtve a kettő erősségeit. Viszont az új féle iróniájával és továbbra is jó karaktereivel, még mindig remekel. A minőség tehát eléggé hullámzó, szóval  ez a rész is mint az első, várja a maga tökéletesre csiszolt "második" epizódját.

Kicsit megkésve ugyan, de nagy lehúzások miatt, és sok rossz kritika eltántorított a moziban való megnézésétől és így hát csak most került rá a sor, hogy megtekintsem a nagy kedvenc 6-dik részt miként valósították meg film feldolgozásban.

Először is a film egyáltalán nem lett olyan rossz, mint a főnix rendje, de azért mégis van jópár hibája. Meglátszik yates bácsi itt már próbált hűebb maradni a regényhez, szinte benne van minden olyan jelent ami lényeges, csak mind ezt olyan felszínesen és unalmasan teszi meg, hogy míg ezeket a könyvben tökre végig extázisként élted meg addigra itt kb elalszol rajtuk. Ennek jó példája a finálé és a Doumbledor-os merengős részek. Olvastam több helyen is, hogy nagyon nyálas tini lamurnak titulálták a filmet. Ezt megkell, hogy cáfoljam ugyan is tény, hogy vannak benne ilyen jelenetek, de ezek a film kb negyedét teszik ki. És, hogy miért gondolják ennek? Nos azért mert a nagy filmrendező "tehetségnek" csak ezek a szerelmi szövődményes dolgok mennek igazán. Izgalmat gerjeszteni, mint most bebizonyosodott egyáltalán nemtud. Meg könyörgöm, attól, hogy most kicsit sötétebb, komorabb a hangulata a történetnek nemkéne elszürkíteni így minden eggyes helyszínt. Sajnos tehát a változatosság mint olyan nem nagy mértékben létezik eme alkotásban. Még egy negatív részre ki kell térnem, a mű zenéjére. Általában mindeggyik feldolgozásnak remek zenéje volt, de ennek olyan volt mint egy szokványos kaland filmnek. Ilyen átlagos semmilyen szar. Nagy meglepődésemre még a méltán híres dallama se zajlott fel benne.

Nagyjából ezeket a tapasztalatokat tudnám megosztan veletek, inkább csak rajongónak ajánlott, de ha mindenképp érdekel valakit, akkor olvassa el először, mert hihetetlenül felszínes az egész és így nem nagyon jár jól az, aki fejét adja a végignézésére.

A filmvégén azért kicsitsem volt feltünű, hogy majdnem helyszínre, képkockára pontosan ugyan úgy van vége mint az 5-nek....

Mivel most nem nagyon van kedvem írni filmkritikát, bár rámférne mert elég sok mindent láttam  a nyár folyamán, ezért inkább most néhány dal szöveget szeretnék lefordítani amivel legalább fejlődik az "ékes" angol tudásom, és megtudom miket is szövegelnek az általam kedvelt művész emberek. Azért fordítok majd le néhány sláger számot is, hiszen közkedveltségben inkább azokra kíváncsiak a júzerek(user), szóval nem kell aggódni megpróbálok mindenféle számot leferdíteni, legalább is amik valami jó kis üzenet hordoznak magukban. A belgát idézném "ipari nagy mennyiség"ben ne gondolkodjatok, már ha egyáltalán véletlenül ide tévedne valaki.

Mostanában a régi kimaradt filmek bepótlását terveztem a nyárra, és hát az Alien 4db-része került  elsősorban megnézésre. Az első résznek nagy lelkesedéssel ültem neki arra számítva, hogy ez mekkora királyság lesz, de kicsit sem volt az, így nehezen is tudtam rávenni magam, hogy a többi epizódot egyáltalán megnézzem-e. De a teljesség kedvéért nem hagytam ki egyikett se.

Nyolcadik utas a halál.

Az Alien filmek közül számomra ez volt a leggyengébb produktum. Még az elején jól is kezdődik a sejtelmes bolygót mindeképpen felkell kutatni, hiszen nem maradhat egyetlen bolygó se kutatlanul annak ellennére, hogy alapjába véve már a föld felé vették irányukat küldetésükből. A bolygóra később landolnak, és fel is kutatják azt, ami elindítja azt a láncreakciót ami 4 részen keresztül tart. Az űrhajóra felkerül egy Alien, hogy miképp azt most nem árulom el, de ettől a ponttól a filmet olyan kiszámíthatóság övezi, hogy én egyáltalán nem élveztem, és olyan érzésem támadt mintha ezt láttam volna már, pedig nem. Lehet 79-ben ez nagy katarzis volt, de 2009-ben nálam ez nem ütött.

10/5

A bolygó neve halál

Ami azt illeti ez volt a legeslegjobb epizód. A történet ugye megint nem a legösszetetteb, de ahogy megvan valósítva az tényleg említésre méltó. Ripley ugye az egytelen aki túlélte az űrhajón okozott alien tevékenységeit, amit meg is ől amikor elmenekül a túlélő komppal. Visszatér megbízóihoz, és elmondja mi történt a csapattal. A bolygóra visszatérnek, hogy leszámoljanak velük, de mit kiderült emberek is éltek itt. Szóval a történetről lényegében ennyi, lesz itt Alien mother, eleinte hallgatag szőkekislány, rengeteg Alien. A 2-dik rész látványos, pörgős, izgalmas.

10/9

A végső Megoldás: halál

Hát ez nem volt egy nagy durannás. Miután elpusztították az  Alieneket a bolygón Ripleyék, a hajóval amivel elmenkültek a bolygórol és lezuhantak egy gerilla börtön telep bolygójára ahol csak férfiak vannak, és Ripley az egytelen nő. A társai akivel földet értek szokás szerint meghaltak, és pár alient is megukkal hoztak azzal a mentő kabinnal amivel lezuhantak. Mint gondolom képbe kerültetek ezután később rájönnek, hogy alienek vannak a bolygón(Amit egyetlen Alien filmben se mondanak Alienek) és megint írtani kell őket, nehogy elszaporodjanak. A történet lényegében ennyi, ami miatt nem tetszett, hogy unalmas volt a helyszín, ötlettelenek a karakterek, nem volt egyáltalán annyira izgalmas mint a 2-dik rész. Olyan érzésem volt mintha a készítők kicsit belazultak volna, ha már 2-dik rész ennyire jó lett akkor tök mind1 milyen lesz a 3 mert úgy is megnézik. Azért 1 fokkal jobb volt mint az első rész, így adok rá 10/6-ot.

Feltámad a halál

Nalam feltámadt az biztos. Ripleyt újra klónozzák egy űrhajón, és mint kiderül az Alienek tovább terjeszkedésének lánca folytatódik, hiszen a börtön telepről, a balga emberiség elvisz egy-két tojást kisérletezni  az űrhajójukra, és megint bekövetkezik az őrült vadászat és menekülés. Állítólag a legkritikán alulibb rész, de szerintem a 2-dik után a legjobb. Egyszerűen izgalmas, látványos, igaz kicsit béna karakterekkel, de szerintem teljesen élvezhető mozi. Mondjuk végén az a NAGY alien baby(vagy nem is tudom minek nevezzem), hát az elég szerencsétlenül volt megcsinálva, nálam ő volt a filmben majdnem az egyetlen negatívum(Második a béna karakter felhozatal). A pozitív részre rátérve megint, azért elég emlékezetes helyszínek voltak maradjunk annyiban, ott volt az amikor a víz alatt úszkáltak, vagy csak derékig érő vízben mászkáltak, akkor amikor megtalálják a klónozó termet, meg amikor ripleyt elfogja az a nagy alien szövet izé. Szóval nekem egy 10/8-at megér.

Későbbiekben lesz írás majd a két vs részről is.

Gondolom sokan várták már a  hogy vége legyen ez a beragadós, plöttyedt, lebénító téli időszak, igaz ez már a múlt hónapban bekövetkezett, de most, hogy tényleg mindenki felébredjen a téli álomból, és ne csak a klíma változáson  lehessen ezt a változást megtapasztalni, hanem a hangulatunkon is, tegnap megkezdődött a Miskolci egyetemi napok amin jómagam is résztvettem, a godfather-mel(nem ismeritek), és Gyuszival és Tasival.(de szerintem őket se)

Az első élmény szerzési lehetőségünk a Kaukázus koncerten adódott meg, ami kicsit elsőnek vészesnek tűnt mert  még elég kevesen voltak, olyan 19 óra fele táj, de simán rátudtam (legalább is én) hangolódni. A koncert közben a számok elején nekem eléggé bejött, hogy teljesen komoly dumákat mondott el éppen az adott számról, de azon túl is mondott mást is Kardos Horváth János a zenekar frontembere. A Kaukázus kimondottan szövegeiben nagyon jó, de most már belátták, hogy azért a szöveget azért több zenei motívummal is feltujdák kapni, mert főleg ha simán hallgatjuk gépen, vagy máshol akkor észrevehetjük, hogy nem az igazi(kivétel ami jól megvan csinálva) mert csak nagyon light zene van alatta, de a koncerteken ezeket nagyon jól felturbózzák, és tényleg mingyárt máshogy néz ki az egész. A Kaukázus után, betoltunk egy igen jó féle hamburgert, ami tényleg jobb a "mekdonáldcos" hamburgereknél. Ezt a lépést a Rockwellben beépített, kis hamburgeresnél tettük meg. Ez után rögtön be is kezdett a Quimby. Ez volt már kb az 5-dik Quimby koncertem, és a szabadtérben mindig jobban szól a cucc, és hát ilyenkor beleadják minden erejüket. Ne mintha nem szokták volna, csak  ezek nekem mindig jobban bejönnek, mint a fedett cuccok. Azt vettem észre amúgy, hogy akárki mondja, hogy csak ezt a zenét szereti meg azt, ha valaki látja, hallja a Quimbyt élőben biztos, hogy bejön egy jó pár embernek. Ami koncertet illeti, egy rossz szó nem lehetett rá, teljesen jól szólt minden, és ez egy tökjó koncert volt. Még azért livius barátunkat se hagyjuk ki, ha legközelebb mentek Quimbyre figyeljetek rá mit mond. A koncertnek 22:30.kor lett vége, és örültünk is mert legalább már 23-kor be is kezd az Irie Maffia, de ők csúsztak 1 órát, mondjuk megértem vannak 11-en a színpadon. Ezután egy kis kaja szünet a híres karaoke sátorban, ahol hallgathattuk "minél jobb slágereket" a különböző egyének csodálatos torkából. Utána, még megettünk egy kis sült "kolbitót", és végre bekezdett a Mafia. Szerintme jól belőtték a motyót, de úgy látszik nem voltak megelégedve mert állítgattak párat rajta, és néha kicsit más hogy szólt. Igen szemfülesnek kellett ahoz lenni, hogy észrelhessen venni. Amúgy az az 1 óra amit voltunk rajta az nem volt rossz, de Busa Pista dobott sokat a hangulaton. Azért csak 1 óra mert nekem már 1-re haza kellet érni, ami szó szerint be is teljesült, bár nem az én kívánatomra. Mondjuk nem voltam valami üde reggel, de nem érdekel. 

Friday and Sunday, we come back. 

Prison Break season 4 finale

Jövőhéten végleg lezárul a két testvér páros története a Prison Break 4-dik évadja, ami így  visszatérve az utolsó 5 részre  igen gyenge 2 milliós nézettségeket produkált Amerikában. Ennek elennére szerintem a 4-dik évad teljesen nézhető kategória, izgalmas, fordulatos csavaros évadot kaptunk ismét. A fináléja jövőhét pénteken következik be két dupla epizóddal. Egy lezáró filmet is kapunk Prison Break:The final break címen, ami a homályos részeket fedi fel még láthatóbbá. Június körül fog megjelnni dvd-én.

Lost season 5 finale

A Lost 5-ik évada is jövőhéten befejeződik 2 résszel, hogy utána végén elordítsunk egy jó nagy What a Fuck!-ot. Az  5-dik évad szerintem k*baszott jó volt eddig, személyes kedvenc évadaim a 3-dik és ez az 5-dik, de a többi évad is teljesen jó. Őszintén valljukbe, hogy ha majd jövőre véget ér a végső 6-dik évad, akkor nehéz lesz majd ilyen történetileg jól felépített, egymásra épülő, sokszínű, izgalmas, sorozatot kitalálni, de azért reméljük ad még majd ez a 21-dik század jó pár különleges sorozatot számunkra. 

Újra megynyitott szeretett, elhanyagolt blogom, egy másik szolgáltatónál a blog.hu-n. A régebbi blogom még él, de tán nem virul, és tán azért is telepedttem ide mert itt jobb körülmények közt ápolhatom blogom külsejét. A másik kiváltó ok, hogy a sarok.org valami miatt nekem nem nyítódik meg, relytély miért, de ha egyszer hajlandó bejönni , majd akkor az a néhány régebbi írásom is kikerül ide.